az elmúlt 1hónap

Legutóbbi bejegyzésem óta már 2x megjártam Nápoly - Budapest utat..Hát szervezni tudni kell. Egy vizsga itt, egy ott, egy harmadik itt, és egy héten belül újra utazom. (Most utóljára ki a program keretében) Eddig mondhatni sikeren vettem az akadályokat, bár nem mondom, hogy stresszmentesen is - maga az út is elég feszültséggel jár, hogy mindig max 20kg-t vihetsz poggyászként, de már nagyon profi vagyok (19,7 kg volt, mintkét uccsó alkalommal) :D Ez már a profizmus gyerekek!
A lakótársaimmal kint javulgat a viszonyom, indulás előtti napon, mikor már vizsga utáni pihin voltam csináltam nekik egy palacsintázást - én sütöttem a palikat, Celli meg csinálta nekik a nutellás és mogyoródarabkákkal töltött finomságot..gondolom mindenkinek összefolyt a nyál a szájában..fincsi volt bizony.
Peppével még nem változott semmi - még mindig immáron 3 hónapja, hogy nem olyan a kapcsolatunk, mint volt - gondoltam rá, hogy szerelmes lett, és mivel én nem érzem ugyanazt iránta, csak jó barátként tekintek rá, úgy döntött hogy visszavonulót fúj. Passz hogy mi az igazság, mert nem hajlandó elmondani nekem, és folyamatosan azzal jön, hogy ezt csak miattam csinálja, hogy ne okozzon nekem fejfájást, ne foglalkozzak vele, majd jobban lesz stb... már feladtam, hogy tovább faggassam - úgysem fogja elmondani. Tegnap kitalálta, hogy majd Pesten eljön engem meglátogatni, leülünk az asztalhoz, és megbeszélünk mindent. Na persze, Nápolyban nem barát, Pesten már hajlandó lenne egy lakásban lenni velem..Boh (passz, feladom)
Cellivel nagyjából minden rendben van. Sok nézeteltérés van köztünk a nemzeti eltérések, szokások miatt, én teljesen másképp gondolkodok, mint ő, és fordítva. A távolság pedig ahogy tegnap Kriszti megfogalmazta abszolút nem segít a helyzetünknek sem a kapcsolatunknak. Már tudom, hogy nehéz lesz az elválás, ha egyáltalán sikerül.. az otthonmaradónak mindig rosszabb - ez ő életébe lépett be valaki, és egy fél év után távozik is a mindennapjaiból. A távozó pedig szép emlékekkel gondol vissza az ott töltött időre - nem kötődik annyira, hiszen már az elején úgy indult el, hogy ideiglenes állapot, visszamegy a régi valóságba, melyet ismételten meg kell szoknia.