pókerezés

Március 14 este klassz volt nagyon és vicces is. Miután Marciéket kikísértük a reptérre (mivel itt voltak 3 napot Pesten) elmentünk a Vághy fivérekhez, hogy együtt múlassuk el az estét. A végén pókerezés kerekedett ki belőle sörözéssel. (Mindenki re-buyolt :D hahaha ki 2x - ki 3x ugye fiúk?) Aztán a hazafelé úton, hogy mit le nem vágtunk öcsémmel?! :D futottunk, sprinteltünk a troli, busz után - kb 3x visszafordultunk, tervet váltottunk, és a végén mégis sikerült a 32-sel hazaérni, ami a ház alatt rak le minket. Sportoltunk akkor este eleget, immáron piásan és részemről nem kell mondani, hogy kis topánkában nyomtam mindezt
mindenesetre nagyon jól éreztem magam akkor.
Klassz este volt fiúk! Köszönöm :)

fontos comment

Vághy ÁDÁM ez csak Neked szól! Szeretlek! :D

ERASMUS beszámoló

Goethe: „aki Nápolyt látta, az többé sohasem lehet szomorú”. Nápolyi ERASMUSosnak lenni nem egy szokványos élmény. Ezt biztosan állíthatom több okból is, melyeket a későbbiekben kifejtek, de kezdem az elején. Azonban már az elején leszögezem, hogy egy felejthetetlen élmény volt minden szempontból, megtanultam önálló lenni, igazi barátságok születtek és nem utolsó sorban a nyelvet is sikerült egy bizonyos szinten elsajátítanom és mindezt egy olyan egyedi városban, mint Nápoly.

Kijutás:

Mivel a 2008/09-es tanév 1. félévében nem volt közvetlen járat, így minden alkalommal, mikor haza és vissza kellett utaznom vizsgák, Karácsony miatt Rómába mentem a Wizzair járatával, ami árban tökéletesnek bizonyult ám időrendjében annál kevésbé. Rómába érkezvén a Fiumicino reptérről vannak vonatok a Termini állomására, fix áron, 11 euró, ám mivel a gép 21.30kor érkezik meg ha nem késik – mire a Terminibe érsz elmegy az utolsó vonat is Nápoly felé, így a fővárosban kell tölteni az éjszakát valamilyen módon. 2009-ben a Skyeurope a Bécs-Nápoly járataival gazdaságosabban jött ki, annál is inkább, mert Budapest Bécs bármilyen busztársasággal 3 óra és nem kerül 3000 Ft-be sem az odaút diákkedvezménnyel, míg Rómába eljutni a regionale vonattal is (mely a legkevesebb pénzbe és legtöbb időbe kerül) 10.5 Euró, majd erre még jön a Termini pályaudvarról a Fiumicino reptérre a vonatjegy. (Olaszországban nincsen a tömegközlekedésre diákkedvezmény sajnos) Egy szó mint száz érdemes szétnézni a légitársaságok ajánlatai között. Április 1-től már közvetlen járatai is lesznek a Wizzairnak.

Egyetem:

A kinti egyetem neve SUN (Seconda Univeristá degli Studi di Napoli), gondolhatná az ember, hogy Nápolyban található, de a Gazdasági Kara Capuában van, mely 1 óra vonatozást jelent onnan; az ERASMUS irodája pedig Casertában, mely szintén Nápolyhoz viszonyítva 45 percet vesz igénybe (egy útvonalon vannak). Annak jegyezném meg, aki jogi tárgyakat is kívánna hallgatni a Jogi Karon, mert beszámít a tanulmányaiba, annak S.M.Capua Veterébe kell mennie – mely pontosan 1 vonatmegállóval van előrébb Capuától. Ebből is látszik, hogy kicsit szétszórt az egyetem elhelyezkedés szempontjából. Így van ez amikor órára járásról beszélünk akkor is – nem egyszer történt, hogy bementem órára, majd a helyi „TO” ajtaján láttam kiírva, hogy a mai óra elmarad, avagy enélkül a „helyi” figyelmeztetés nélkül nem lettek megtartva az órák, nem jöttek a tanárok, és a neten sem volt róla info előre felrakva. Az órára bejárás, azon túl, hogy költséges (1 út 2,9 Euró, és 290 percig érvényes a jegy), az esetek nagyrészében lehetetlen is volt az említett okok miatt. A vonatok közlekedés pedig szintén nem jó, nincs minden órában , félórában, hogy be tudj érni – vagy korán mész, vagy elkésel. Azért az elején, még van lelkesedés, és kitartás a korán keléshez. J

A vizsgák esetében ¾-e a tanároknak figyelembe vette, hogy külföldiek vagyunk, vannak nyelvi nehézségek, de volt olyan tanár is, akit abszolút nem érdekelt, és ugyanolyan szintet követelt mint a többi olasz diáktól. Egyéntől függ nyilván ez is, de alapvetően kellő tanulással meglehetett minden vizsgát csinálni. A probléma csupán annyi, hogy időeltolódás van az otthoni vizsgaidőszak és a kinti között – itt febr-márc-ra tehető.

Személy szerint én Economia dell’impreset tanultam – esettanulmány jellegű, cikkeket adott a professzor olvasásra, tanulásra megtűzdelve a mikroökonómia jellegzetességeivel is nyilván, mivel vállalatokról szólt; Economia Sanitariát – egészségügyi mellékszakosoknak ajánlom figyelmébe: egy házidolgozatot kellett írnom, majd szóban vizsgázni, és nagyon rendes volt a felelős professzor; Marketinget – ezt nem kell magyaráznom J és Valutazione d’aziendát – mely Vállalatértékelés valójában, ez utóbbi volt a legnehezebb, leginkább szakmai tárgyam, ahol a professzor ugyanolyan szintet várt el tőlem, mint a többiektől. Írásbeli vizsga van belőle, számításokkal! (amit senki sem mondott előre, hogy lesznek, úgyhogy erre készülni kell).

Szállás:

Mindenképpen azt ajánlom, hogy Nápolyban legyen, mert ahol az egyetem van, ott nincs semmi más, nagyon unalmas lehet, sőt… Nápolyban is a centrumot ajánlom – a centro storicot, vagy a közelét. A szállás keresést mindenképpen érdemes elkezdeni már otthonról internetes oldalokon keresztül legalább, mert itt nehezen találni szeptemberben már. Illetve pontosítok, nem lehetetlen de megfelelőt találni nehéz – számos vicces eseteim közül csak párat sorolok fel: ablak nélküli szoba, fejem a plafont súrolta. J A környék is nagyon fontos. Amit mindenképpen zárjatok ki, mint lehetséges helyet: Via Duomo, Piazza Cavour, és a Corso Umbertoból ágazó utcák - esti biztonsági okokból. Ezeket tényleg egyedül, még ketten is kerüljétek sötétedés után. Amit ajánlok, bár nekem nem volt kontaktom velük a Nápolyi Erasmus iroda, aki elvileg segít nektek keresni (bár ők pont ezekre a helyekre közvetítenek diákokat, úgyhogy csak óvatosan a választásnál). Ismerkedtem magyarokat (egy olasz nyelv kurzus keretében, melyre érdemes menni, mert fejlődsz és ingyen van az ERASMUSosoknak – az Orintale egyetem tartja heti 5 nap, napi 3 órában), akiknek szállást rajtuk keresztül sikerült találni (nekik más egyetemmel volt szerződésük). A lakótársaknál nektek kell eldönteni, hogy kiket preferáltok – külföldi diákokat, vagy olaszokat. Én 5 olasz lánnyal laktam. Előnye, hogy rá vagy kényszerítve a nyelv beszélésére, hátrány, hogy olaszok révén nagyon hangosak, csak ha csevegnek akkor is, és mivel belecsöppensz a hétköznapi életükbe, sok bulizást, vagy kimozdulást otthonról tőlük ne várj. Már diákokkal viszont talán angol-olasz nyelvkeveréket használtok (egyáltalán nem biztos – ismerek ellenpéldát), viszont ugyanúgy élitek meg a kintlétet – felfedezitek együtt a várost, buliztok, több az esély, hogy közös programokat csináltok.

A város:

A nápolyi élet bizonyára mindenkinek tetszeni fog. Egészen egyedi. A közlekedésnél hamar megszokjátok, hogy a piros lámpa ellenére is át lehet menni, sőt akárhol az úton, ha kellően mélyen nézel a motorosok szemébe J Rájuk nagyon kell vigyázni, akárhonnan felbukkannak, akárcsak az autók (akár egyirányú utcából is ellenkező irányban). Az emberek nagyon kedvesek, barátságosak. Az elején nem érteni őket – a nápolyi nyelv teljesen más mint az olasz, de hamar hozzá lehet szokni. Itt mindenki már az első pillanattól testvér, barát. Azért legyetek óvatosak, és itt jönnek ismét a kismotorosok – sose sétálj táskával az utca felőli válladon, egy pillanat és már el is vitték, ugyanígy a buszon. Itt nagyon elterjedt az efféle rablás. Még egy fontos dolog: amikor meccs van Nápoly játszik, szinte kihal a város, alig van ember az utcán. Mindenki a TV-t nézi, és hallani a lakásokból az üvöltést ha Nápoly gólt rúgott. Ilyenkor is ha mész sétálni, inkább legalább másodmagaddal menj, nehogy kiraboljanak – aki nem nézi a Nápoly meccset, rosszban sántikálhat (ex lakótársam mesélte, hogy vele megtörtént ez).

A megélhetés hozzánk viszonyítva meglehetősen drága, ha csak abból indulunk ki, hogy a legolcsóbb tej 1,3 euró. Az albérletről nem is beszélve, egy egyágyas szoba 300 eurótól kezdődik minden nélkül (rezsi, internet sok helyen nincs bekötve, arról neked kell gondoskodni, akár mint nálam, még ágynemű sincs) Egy buszjegy 1,1 euró, melyet 90 percig használhatsz – azaz válthatsz közben metróra is. Meglepő módon azonban egészségesen étkezhetsz: az olíva olaj sokkal kevesebbe kerül, mint a hagyományos. Ha nem akarsz otthon enni, vannak trattoriák, ahol 4-6 euróért bőségesen megebédelhetsz. A Margharita pizza nagyon finom és rendkívül olcsó is – már 3,5 eurótól kapni (a leghíresebb pizzériában – Sorbilloban). Mint mevezetességek sokminden látnivaló van: Cristo Velato, Tojásvár, Castello Nuovo, piazza Plebiscito, via Chiaia, Palazzo Reale, Jézus temploma, Santa Chiara temploma és még sorolhatnám, de lesz elég időtök felfedezni őket. Én nem bántam meg, hogy Nápolyt választottam: kevesebb buliban (azért voltak J), de annál több új élményben volt részem. Kellemes Utat és Sok Sikert Kívánok.

la fine

Pár nap és otthon leszek, fura szinte el se hiszem ... Összefoglalva elmondhatom, hogy nagyon jó élmény volt a kint töltött 6 hónap, nem mondom, hogy az ERASMUS, mert maga a program absz nem volt jó - sőt a rengeteg papírmunka..valósággal kiábrándító. Arra jó volt, hogy megtanuljam úgy ahogy a nyelvet, megismerjek olyan embereket, akik számomra sokat jelentenek immáron, akik mellettem voltak kint és segítettek, valamint megismerjek egy másik kultúrát, és teljesen márfajta gondolkodást. el se képzeltem volna, hogy mennyire különböznek a gondolataink.. :) Volt ebben az időben minden - öröm, kacagás, sírás, szomorúság, stressz, viccelődés, utazgatás, otthonülés Egy biztos nem beszélhetünk a szó szokásos értelmében vett ERASMUSról az esetemben!

az elmúlt 1hónap

Legutóbbi bejegyzésem óta már 2x megjártam Nápoly - Budapest utat..Hát szervezni tudni kell. Egy vizsga itt, egy ott, egy harmadik itt, és egy héten belül újra utazom. (Most utóljára ki a program keretében) Eddig mondhatni sikeren vettem az akadályokat, bár nem mondom, hogy stresszmentesen is - maga az út is elég feszültséggel jár, hogy mindig max 20kg-t vihetsz poggyászként, de már nagyon profi vagyok (19,7 kg volt, mintkét uccsó alkalommal) :D Ez már a profizmus gyerekek!
A lakótársaimmal kint javulgat a viszonyom, indulás előtti napon, mikor már vizsga utáni pihin voltam csináltam nekik egy palacsintázást - én sütöttem a palikat, Celli meg csinálta nekik a nutellás és mogyoródarabkákkal töltött finomságot..gondolom mindenkinek összefolyt a nyál a szájában..fincsi volt bizony.
Peppével még nem változott semmi - még mindig immáron 3 hónapja, hogy nem olyan a kapcsolatunk, mint volt - gondoltam rá, hogy szerelmes lett, és mivel én nem érzem ugyanazt iránta, csak jó barátként tekintek rá, úgy döntött hogy visszavonulót fúj. Passz hogy mi az igazság, mert nem hajlandó elmondani nekem, és folyamatosan azzal jön, hogy ezt csak miattam csinálja, hogy ne okozzon nekem fejfájást, ne foglalkozzak vele, majd jobban lesz stb... már feladtam, hogy tovább faggassam - úgysem fogja elmondani. Tegnap kitalálta, hogy majd Pesten eljön engem meglátogatni, leülünk az asztalhoz, és megbeszélünk mindent. Na persze, Nápolyban nem barát, Pesten már hajlandó lenne egy lakásban lenni velem..Boh (passz, feladom)
Cellivel nagyjából minden rendben van. Sok nézeteltérés van köztünk a nemzeti eltérések, szokások miatt, én teljesen másképp gondolkodok, mint ő, és fordítva. A távolság pedig ahogy tegnap Kriszti megfogalmazta abszolút nem segít a helyzetünknek sem a kapcsolatunknak. Már tudom, hogy nehéz lesz az elválás, ha egyáltalán sikerül.. az otthonmaradónak mindig rosszabb - ez ő életébe lépett be valaki, és egy fél év után távozik is a mindennapjaiból. A távozó pedig szép emlékekkel gondol vissza az ott töltött időre - nem kötődik annyira, hiszen már az elején úgy indult el, hogy ideiglenes állapot, visszamegy a régi valóságba, melyet ismételten meg kell szoknia.